Mikor saját otthonunkat tervezzük, építgetjük, mindannyian az ideális állapotot keressük. Mivel nagyon komplex rendszer az otthon (kapcsolatok, élmények, érzetek, érzések, vágyak…), sok-sok döntést kell meghoznunk, míg elkészül. Némelyiken később még könnyen változtathatunk, de vannak olyanok is, melyek „nagy döntések”, hiszen hétköznapjainkat, életmódunkat fogják meghatározni. Vajon milyen az élet vidéken?
A köznapi szóhasználatban minden vidék, ami nem város, a fővárosi emberek nyelvhasználatában pedig minden vidék, ami nem a főváros. A nagyvárosban élők vidéknek nevezik a kisvárosokat is.
A vidéki otthon fogalma legyen a „nem városi otthon”, így mindannyian ki tudjuk egészíteni saját tapasztalatainkkal, élményeinkkel.
Nem lehet a vidéki életet és otthont egyértelműen jellemezni, hiszen mindenki saját magához viszonyítva tudja meghatározni, hogy milyennek látja. A nyugodtságot, egyszerűséget és meghittséget valaki unalmasnak, maradinak és primitívnek érzi. Másként érzékeljük a körülöttünk lévő világot, és ez így van jól, ha a tervezgetés folyamatában nem előítéletek, hanem saját információink/érzelmeink alapján döntünk arról, hogy a vidéki vagy a városi életet tartjuk számunkra megfelelőnek.
Aki gyermekként vidéken nőtt fel, és felnőttként is adottak a lehetőségek (munka, párválasztás, ellátások) ahhoz, hogy maradjon, valószínűleg maradni fog. Vannak, akik egyszer csak eltelnek a városi nyüzsgéssel, és akkor döntenek úgy, hogy a vidéki élettel életmódjukon is változtatni fognak. Bizonyos élethelyzetekben jobban vonzódunk a falusi élethez és a családi házhoz: a kisgyermekes családok szeretnének saját homokozót és kiskutyát, az idős emberek pedig kertet, ahol tücskörészhetnek.
A vidéki otthonokat hajlamosak vagyunk idealizáltabbnak, romantikusabbnak látni városi társaiknál, pedig a szép környezet és jó levegő nem biztos, hogy elég a boldogságunkhoz. A vidéki életnek is vannak hátrányai (pl.: közlekedés, programok, ellátások terén), ezeket is mérlegelni kell, mielőtt beleugrunk a házvásárlásba/építésbe. Ismernünk kell önmagunkat, terveinket, lehetőségeinket, és fel kell tudnunk mérni, hogy ehhez a vidéki otthon lesz-e a tökéletes választás.
A vidéken kialakított otthonnak mindenképpen előnye a természet közelsége. „Kaplan és Kaplan (1989) a természetes tájak magas kedveltségét és rekreációs hatását azzal is magyarázzák, hogy – mivel a természeti környezetek jellemzőit evolúciós felkészítettsége alapján az ember elhanyagolhatóan alacsony figyelmi erőfeszítéssel képes kezelni – a természetben a nem szándékos erőfeszítéstől mentes figyelem kerül túlsúlyba, ami elősegíti az ember mentális feltöltődését” (Dúll, 2009)
A saját udvar és kert több szabad levegős programnak ad lehetőséget, melyek kifejezetten jó hatással vannak közérzetünkre. A kisebb településeken minden személyesebb, közvetlenebb, áttekinthetőbb, barátságosabb. A közösségi élet összehozza az embereket, több alkalom adódik ismerkedésre, ezért biztonságosabbnak is véljük.
„Most már megértem a falusi barátságokat. Hosszú évtizedeken keresztül tartottak, holott a barátoknak nem volt semmi fontos mondanivalójuk egymásnak. Ne is legyen! A fontos dolgokat tartogassuk az idegenek számára, akik úgysem értenek meg bennünket.” (Végel László)
A vidéki élet meghittsége, barátságos, kedves, személyes hangulata stílussá is formálódott. A vidéki stílusok azt az idillt és bájt szeretnék megtestesíteni, amely egy nosztalgikus, békés világba varázsolja az embert. A vidéki stílusnak nem csak vidéken van helye, városi otthonunk is szelídebbé, nyugodtabbá válhat, ha ezt a stílust (vagy elemeit) használjuk.
http://www.tutiszoba.hu/terszemle/otthon-pszichologia/277-otthon-videken#sigProGalleria14900cdb9a
Ha nem tehetjük meg, hogy vidékre költözzünk, de úgy érezzük, szükségünk lenne egy kis lassításra, életmódunkon akkor is változtathatunk. Sétáljunk parkokban, kertészkedjünk az erkélyen, vegyünk a piacon egy nagy csokor virágot, és élvezzük tarkaságát, illatát! Beszélgessünk többet szomszédainkkal, vagy a boltos nénivel!
Laky J. Eszter
Kapcsolódó cikkeink:
