Saját otthonunk kiválasztása és kialakítása milliónyi dilemma elé állít bennünket. Hol legyen? Milyen legyen? Mekkora legyen? Próbálunk érzelmeink, tapasztalataink, logikánk, terveink és intuícióink alapján a helyes útra lépni, és azon haladni, míg célba – otthonunkba -, nem érünk.
A legnehezebb mindig az első döntést meghozni, ez sokaknál a legmeghatározóbb is: városba vagy vidékre költözzünk? Mai írásommal azoknak szeretnék segíteni, akik városban szeretnék/tudják elképzelni az életüket.
Fontos szabály, hogy a városi létformáról nem szabad általánosítani, előítéletek alapján dönteni, mert mi magunk is nagyon különbözőek vagyunk, és a városok is sokfélék körülöttünk. Azaz: a városi életet nagyon változatosan tudjuk megtapasztalni, de mindenképpen arra kell törekednünk, hogy előnyeit, pozitívumait lássuk meg, és hasznosítsuk megfelelően! Prochnow amerikai bankár szerint „A város egy nagy közösség, ahol az emberek együtt magányosak.”, de én nem gondolom, hogy ennek így kell lennie. Az, hogy milyen élményeket gyűjtünk a városunkban, rajtunk is múlik. Nem mindegy, hogy egy várost „rohanónak” vagy „dinamikusnak” tartunk. Érezni a különbséget? A várost mi tesszük rideggé, idegenné azzal, ha nem kapcsolódunk be lüktetésébe, ha nem keressük az emberi kapcsolatokat, és nem vesszük észre szépségeit.
Mindannyian egy ideális állapotot szeretnénk magunk köré, egy olyat, ami saját énünkkel együtt teremt harmóniát. Valaki egyértelműen érzi, hogy csak a városban kapja meg azokat az ingereket, élményeket, melyekre szüksége van, míg más esetleg kényszerből (munkalehetőség) választja a várost lakhelyéül. Természetesen nem mindegy, hogy előbbi vagy utóbbi igaz ránk, de nem szükségszerű, hogy ha a második csoporthoz tartozunk, akkor feltétlenül szenvednünk kell.
Akinek párkapcsolati problémái vannak, az a párjával való kapcsolatát kell, hogy „megvizsgálja”, aki a gyermeknevelésben akad el, annak a gyermekével való kapcsolatát szükséges átgondolni. Ahhoz, hogy adott helyszínen kiegyensúlyozottabban tudjunk élni (illetve szükség esetén tudjunk azon változtatni), a térrel való kapcsolatunkat kell megfigyelnünk, elemeznünk.
Mi az, amit szeretünk/nem szeretünk a városi életmódban, és miért? A város lehetséges jelzői: mesterséges, személytelen, bonyolult, ideges, áttekinthetetlen, zajos, modern, gyors, korszerű, stb. Ha meg tudjuk fogalmazni, hogy melyek azok a jellemzők, melyek számunkra stresszt okoznak, akkor a következő lépés már lehet azok elkerülése/tompítása/ellensúlyozása.
A biztonság érzéséhez elengedhetetlen a térismeret, saját környezetünk áttekinthetősége, kiszámíthatósága. Gondoljunk bele, mennyire kell figyelnünk, és milyen óriási feszültséget jelenthet, ha ismeretlen helyen kell odatalálnunk valahová. A zaj, a tömeg, a szmog is ártalmas, ezekre is fel kell készülnünk. Vannak „túlélő” technikák, de talán a legfontosabb, hogy környezetünket és magunkat mindig komplexen lássuk, és tudatosan éljük meg a körülöttünk lévő teret.
http://www.tutiszoba.hu/terszemle/otthon-pszichologia/269-a-varosi-otthon#sigProGalleria537ee3b53f
Saját lakásunkat úgy válasszuk és alakítsuk ki, hogy a külső környezetünket is megfigyeljük, és tudásunkat, tapasztalatunkat is felhasználjuk. Akit nagyon zavar a mesterséges környezet, a szürkeség, a forgalom, az teremtse meg otthonában azt az atmoszférát, ami kompenzálja a külvilág hatásait. Lehet, hogy pont egy vidéki hangulatot felelevenítő tér, sok növény, nyugtató, pasztelles színvilág kell ahhoz, hogy fenntartsunk egy kedvező állapotot, jó közérzetet.
Hazánk szép, városaink is. Fedezzük fel a szép parkokat, a kellemes cukrászdákat, az épületek kapualjaiban rejlő csodaszép festményeket, vagy a különleges díszítőelemeket! Tegyünk az ablakba és erkélyünkre virágot, ezzel szépítjük otthonunkat és városunkat is! Keressünk olyan szomszédokat, akikkel jó néha váltani pár szót, és vegyünk részt a város rendezvényein, programjain! Szerezzünk pozitív város-élményeket!
Laky J. Eszter
