Az elmúlt években igyekeztem minél színesebben bemutatni az otthonunkban rejlő lehetőségeket; az esetleges működési hibákat; a pozitív otthonlét és otthonélmények feltételeit; illetve életünkre, kapcsolatainkra gyakorolt hatásait. Szerettem volna elindítani egy változást az emberek hozzáállásában, otthon-szemléletében. Választott témám szinte kimeríthetetlen, és még mindig aktuális.
A környezetemben többen is vannak, akik otthoni problémáik miatt kényszerültek új élethelyzetbe. A válás, szétköltözés utáni újrakezdésről már írtam korábban, de az előzményekről eddig még nem. Nem mindig „szarvashibák” vezetnek ahhoz, hogy egy pár vagy család nem folytatja tovább addigi életét. Sok esetben egészen apró, hétköznapi súrlódások miatt alakul úgy a történet, hogy már nincsen remény arra, hogy helyrehozzuk. A nem jól elosztott szerepek és feladatok, a nem megfelelő kommunikáció, a nem saját és társaink igényeihez illő elvárások állandó feszültségforrásokat eredményezhetnek. „Miért így, és miért nem úgy?” „Miért én és miért nem Te?” „Ezt én nem akartam.” „Ez a Te hibád.” „Te mindig csak ezt… én bezzeg…”
Sokat segíthet az, ha megtervezzük, megszervezzük a hétköznapjainkat, ha már rögtön a kezdetektől tisztázzuk, kinek mire van szüksége a boldog együttléthez. Nem elég elmondani, meg is kell valósítani. Már az összeköltözéskor nyíltan vállaljuk fel, mit szeretnénk és mit nem közös életünkben, nem szabad, hogy a kezdeti rózsaszín köd elmúltával kiderüljön, mindig is falra másztunk attól a dologtól, amiért először nem szóltunk.
Nyugodtan fogalmazzuk meg, hogyan élnénk a mindennapokban, milyen elvárásaink vannak, és indokoljuk is meg, társunk meg fogja érteni. A megértés elfogadás, közelebb kerülünk a másik személyhez; az ellenállás, ellenkezés viszont éppen az ellenkezőjét váltja ki: eltávolodást okozhat. Változni és változtatni sosem késő. A közös életben mindenki változik, sokszor észrevétlenül vesszük fel társunk szokását, vagy hagyjuk el őérte, tudattalanul.
Ahol közösek a célok; az együtt élők külön-külön is és együtt is elégedettek, és őszinte, tiszta a kommunikáció, ott a konfliktusokra megoldást keresnek, és nem a felelősséget dobálják egymás között - még nagyobb problémát okozva.
-
-
-
-
-
-
-
View the embedded image gallery online at:
http://www.tutiszoba.hu/terszemle/eletmod/338-otthonunk-erteke#sigProGalleria14f29ff4a2
http://www.tutiszoba.hu/terszemle/eletmod/338-otthonunk-erteke#sigProGalleria14f29ff4a2
Otthonunkban arra vágyunk, hogy szeretetet kapjunk, hogy meghallgassanak bennünket, hogy ha fáj valami, megvigasztaljanak. Ezt talán nem is kaphatjuk meg másutt. De ezért tennünk is kell. Minden áldott nap. Ne nagy dolgokra gondoljunk, egyszerű gesztusokra, apró figyelmességekre, melyek azt jelzik: fontosak vagyunk egymásnak.
Laky J. Eszter
Kapcsolódó cikkek:
Gyerekszoba - válás után
Otthonunk kincse
Otthoni kommunikációnk
Nevetni, lazítani, töltődni!
Képek forrása:
