Tuti Szoba

Közös otthonról és közös életről szoktam írni, de a sors produkálhat különleges helyzeteket is. A közösen, együtt szeretnénk élni -  azaz egy otthonban, egymással közösen felépített rendszerben - mellett vannak másként felépített otthonok is. Talán a környezetünkben is élnek olyan személyek, akik  bár ugyanazzal a lakáskulccsal nyitják otthonukat, mégsem együtt használják lakóterüket; vagy külön otthont tartanak fenn, de ezzel a közösen elfogadott rendszerrel együtt élik meg az egységet kapcsolatukban. Mindegyik megoldás elfogadható, és jól működhet, ha a felek ezt tudatosan választják, és jól tudnak alkalmazkodni. Alkalmazkodni pedig mindig kell, bárhogyan és bárhol is élünk.

Az együtt élőket nem a közös tér kovácsolja össze, hanem a közösen elfogadott szabályok, a közös élmények, feladatok, szerepek. Éppen ezért nem a falak határozzák meg, hogy hol vannak az otthon határai, hanem a szabályok, az életmód, azaz a személyes térhasználatunk, kapcsolati hálónk. Ahogyan egy kollégiumban, szállón az egymás mellett sorakozó szobák, lakosztályok külön-külön életteret jelentenek, egy lakáson belül is kialakíthatók önálló lakrészek - és életek.

Albérletben lakni a főbérlő mellett, lakótársként elválasztani egy teret, több generáció között felosztani a lakást, vagy válás után volt házastársunkkal ugyanabban a térben maradni - ezek mind-mind olyan szituációk, ahol az otthont többen, de nem együtt használják. Ezekre az otthonokra sokkal merevebb, szigorúbb szabályok jellemzőek, másként talán nem is működőképesek. Itt az egy térben élők egymás "szomszédai", nem társai. Akkor lépünk be a másik területére, ha hívnak, és a mi területünk is tabu.

Olyan párokat is ismerek, akik két otthont tartanak fenn (mindkét fél ragaszkodik a sajátjához), mégis közös életet élnek. Ez amolyan itt is-ott is állapot, elfogadva a másik ember felépített otthonát úgy, ahogyan neki tetszik, és megtartva a sajátunkat úgy, ahogyan nekünk jó. Akik így élnek, általában nyílt kártyákkal játszanak, elismerik, hogy az addigi életüket nem szeretnék fenekestül felforgatni. Ez kezdődő kapcsolatoknál, illetve idősebb korban párt találók körében népszerű megoldás. Van úgy, hogy ez később mégiscsak összeforr egy közösen felépített és kialakított otthonban, de az is lehet, hogy végleges állapot marad, mert mindkét félnek így megfelelő.

Az otthon mindenki számára a legkedvesebb hely, és ez a kedves hely akkor tudja betölteni támogató, regeneráló funkcióját, ha jól érezzük magunkat benne. Nem egyformák az elvárásaink, ki-ki másként képzeli az életét és életterét, de törekedjünk a harmóniára, és ehhez igyekezzünk megkeresni és megtalálni a számunkra tökéletes megoldást!

Laky J. Eszter

Kapcsolódó cikkek:
Generációk együtt
Albérletben otthon lenni
Te engemet, én Tégedet