Ritkán ülök le tévézni, de egyetlenegy tévéműsorhoz hétről hétre ragaszkodom, ez a Gasztroangyal Borbás Marcsival. A legutóbbi adást többször is végignéztem, teljesen magával ragadott. Minden olyan érték megvolt benne (tartalmilag, érzelmileg), amiről úgy gondolom, hogy a mai izgága, nyughatatlan világunkban példaértékű és követendő.
Évek óta foglalkozom az ember és környezetének kapcsolatával, és hiszek abban, hogy környezetünkkel kölcsönhatásban vagyunk, vele együtt élünk, hat lelkünkre, és ha tudatosan alakítjuk, formáljuk és használjuk, akkor hozzásegít bennünket egy kiegyensúlyozottabb és boldogabb létezéshez.
Mátranovákon a Földi család olyan világot hozott létre, ami egyszerre a házigazda önmegvalósítása, önkifejezése, alkotása, teremtménye, ugyanakkor mindannyiunk ős-háza is. Az épületeken végighaladva megismerhetjük az alkotó személyiségét, de a bemutatott teret azonnal sajátunknak is érezzük, mert önmagunkat is megleljük benne. Földi Ádám olyan ház-archetípust teremtett, ami megeleveníti mindazt, ami a régi élet békéjét jelentette, és amibe olyan jó lenne néha-néha visszagubózni. A természet, az élet, a hagyomány, az ember és állat tisztelete rejtőzik a tér minden elemében. A formák, színek, anyagok szinte körülölelik és beljebb tessékelik az embert: "Itt nyugalmat lelsz, pihenj le, és élvezd a természet egyszerűségét és szépségét!". Úgy érezhetjük, a hegyek-dombok között, a legelők mellett, ahol az ég és a föld kékeszölden összeér, mi is megtisztulhatunk.
Az archaikus világképben a ház a világ közepén áll, és annak képmása is. A Földi-család vendégházában a szobák egy-egy évszakot szimbolizálnak, ez a kialakítás pedig valóban belehelyezi az embert a világ közepébe. Mi magunk dönthetjük el, merre induljunk, a világ melyik szeletkéje felé forduljunk. Nagyon-nagyon természetközeli, amit látunk, de pont ez az a valóság, ami segít bennünket abban, hogy ne csak és kizárólag a láthatóra, tapinthatóra, szagolhatóra, hallhatóra (és az itt felkínált ételek által ízlelhetőre) koncentráljunk, hanem kicsit el is távolodjunk innen. Kint is legyünk és bent is, a múltban is és a jelenben is, együtt is és külön is.
Faluhely major befogadja a "vándort", jó szívvel, kedves szóval, a csipke finomságával, a szalma puhaságával, a kemence melegével, a kút hűs vizével, a kövek rezgésével, a fa nyugalmával. Én biztosan ki fogom próbálni...
Laky J. Eszter
Faluhelyről itt olvashatsz és láthatsz még többet:
faluhelymajor
www.youtube.com
www.sokszinuvidek.hu
faluhelyen
www.gaultmillau.hu
http://www.tutiszoba.hu/terszemle/gondolatok/316-faluhelyen#sigProGalleria082107dac0
