anya félek - gyerekszoba faldekorációAlapvető szükségletünk, hogy otthonunk a biztonságot jelentse számunkra, ennek jelentősége gyermekeink esetében még hangsúlyosabb. Anya pocakjából kibújva egyre nagyobb teret hódítanak meg, de kezdetben mi jelentjük nekik az egész világot. A kisbabák csak ott érzik magukat biztonságban, ahol bennünket érzékelnek: a mi arcunkat, érintésünket, szívdobogásunkat, hangunkat és illatunkat.

Aztán, lépésről lépésre, ahogy elkezdődik testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésük, egyre érdeklődőbbek lesznek, egyre nagyobb területet fognak ismerősnek és biztonságosnak érezni. A gyerekszoba, mint életterük sokáig a legkedvesebb hely lesz számukra. A szoba tervezése, a lakberendezés minden esetben legyen a lehető legalaposabb, a gyermek igényeihez leginkább igazodó!

Mit tegyünk, ha gyermekünk fél, ha nem akar egyedül aludni? Mit tegyünk, ha szobáját, vagy egész otthonunkat nem érzi biztonságosnak? Milyen probléma lehet a háttérben: pszichológiai vagy egyéb?

 


Valószínűleg nincsen baj, vannak teljesen természetes gyermeki félelmek. Viszont érdemes körüljárni a problémát, sosem szabad figyelmen kívül hagyni panaszát, félelmét.

 

 

  • Vannak konkrét félelmek, melyeket egy-egy valós tárgy, vagy esemény okozza. Ha a szomszéd kutyája hangosan ugatva ugrál neki a kerítésnek, és gyermekünk nem mer kimenni az udvarra, akkor félelmét a kutyával szemben érzi.

  • A 6. hónap környékén jelentkezhet a szokatlantól való félelem, ami akkor következhet be, ha a megszokott ingerek, ingerkonstellációk nem a várt módon következnek be. Ahhoz, hogy valamit szokatlannak éljenek meg, nyilván a környezetüknek megszokottá kell válnia. Márpedig ez alapvető szükséglet, a megszokott mindig a biztonságot is jelenti. Lehet, hogy a sok sírás, vagy alvási problémák mögött pont egy költözés áll, vagy valami nagyobb változás, amit ebben a korban nehezebben viselnek. A lakberendezésnek ilyenkor pszichológiai feladata  is van: van olyan élethelyzet, amikor szeretnénk változtatni, van, amikor szeretnénk minél kevesebb változást megélni, érzékelni.

  • A 7-8. hónap körül kezdődik a szeparációs szorongás, akkor alakul ki, amikor az „én” és az anya két különálló dologgá válik gyermekeink számára. Nagyon fontos, hogy az otthon úgy legyen kialakítva, hogy anya és babája állandó kapcsolatot tudjanak fenntartani. Fontos, hogy sose hagyjuk egyedül őket, ne „tűnjünk el” előlük. Ha a konyhában van tennivalónk, vigyük őket magunkkal egy pihenőszékben – biztonságos távolságba minden veszélyes eszköztől -, vagy a járókát helyezzük el úgy, hogy láthasson bennünket.

  • Úgy gondolom, a kisgyermekkor egészére igaz, hogy a gyermekek biztonság-érzetéhez szükséges az otthonban az „elérhető” távolság. Magyarországon sok családi ház úgy lett kialakítva, hogy térben nagyon el van távolítva a gyerekszoba a szülő életterétől, ahol napközben rendszerint tartózkodik. Sok esetben külön emeleten van a gyermekek szobája, és a szülői háló, míg a nappali, konyha – ahol napközben anya és apa idejét tölti – lent, az alsó szinten. Ez a fajta lakberendezés nem támogatja a családi kapcsolatokat. A gyermek fönt játszik, és bármi problémája van, kiabálnia kell, vagy le –föl futkosnia. A szülő részéről hasonló a helyzet. Kétszintes házaknál úgy érdemes ezt megoldani, hogy lent mindenkinek legyen egy nappali élettere: szülőnek és gyermeknek (játszószoba) is, és fent pedig a fürdő, a hálószobák, gardrób, ami a reggeli és esti készülődéseket segíti. Így a család együtt van minden napszakban – növeli a biztonság érzését is (Az együttlét a pszichés kötődést is erősíti - a lakberendezés is ezt segítse!).

  • Veleszületett félelmi reakció jelenik meg az idegenekkel szemben, a 8-24 hónap között. Ennek evolúciós oka lehet, őseink valószínűleg hosszú időn keresztül éltek egymástól izoláltan, az idegenek így ellenséget is jelenthettek. Egy barátságos lakókörnyezetben (szomszéd néni mindig ad egy almát a lépcsőfordulóban) a kisgyermek könnyebben nekibátorodik, mint egy lakótelepen, ahol egyformák a házak, sok az ember, sehol egy ismerős tekintet, mosoly. Sokat segít, ha igyekszünk verbálisan is kiegészíteni azt, amit lát: Látod, itt szoktunk a kisboltnál befordulni, most jön a garázssor. Na, már csak a három platánfa alatt kell elsétálnunk, és otthon is vagyunk! Nekünk, felnőtteknek is az segít idegen környezetben, ha „kapaszkodókat” keresünk, a kicsiknél ez még nagyobb segítséget jelenthet.

  • A 2. életévtől a gyermekek gondolkodásmódját meghatározzák a szimbólumok megjelenése. Ennek a korszaknak – az iskolás korig, ahol már a fogalmi gondolkodás kerül előtérbe – a szimbólumteremtés afféle velejárója. 4-5 éves korig a szimbólumokkal teli fantáziavilág nem különül el kellőképpen a gyermek tudatában az objektív világ realitásától. A gyermek tudja, hogy a fantázia teremtette szimbolikus alakok nem léteznek, de hátha mégis. A gyermek fél a maga alkotta, fantáziájában megjelenő szimbólumoktól. Előfordulhat, hogy este az árnyak lesznek félelmetesek, nem mer szobájában aludni, mert fél. Ilyenkor mindig szükséges magyarázatot adni, megnyugtatni őket. Ha csak legyintünk, és közöljük, nincs itt semmi, aludj végre, akkor félelmük fokozódhat, állandósulhat, és nem fognak tudni pihenni, de szólni sem mernek újból. Ha félnek árnyaktól, hangoktól, akkor mindig menjünk oda, figyeljünk együtt, derítsük ki, mi volt ténylegesen az a hang, vagy kép, amit észleltek, és közösen oldjuk meg a problémát. Ha szükséges, maradjunk este ott, míg el nem alszanak. Segítő lehet egy átmeneti tárgy, kedves plüssmackó is, aki vigyáz az álmára.

  • Vannak szimbolikus félelmek, ez nem azonos az előzővel, hiszen itt a tárgyra vetíti a félelmet, ami egy őt érintő személy, vagy helyzet miatt alakult ki benne. Ezek mögött a félelmek mögött konfliktus, valódi probléma áll, szakembert szükséges felkeresni.


Gyermekünknek a legnagyobb biztonságot mi jelentjük, és az általunk – megfelelően kialakított - otthon. Legyen elrendezése olyan, hogy ha szükséges, gyermekünk mindig elérjen bennünket. Legyen csemeténknek minden szempontból pozitív élménye otthonával kapcsolatban, akkor fog tudni más helyszíneken (óvodában, iskolában, nagyszülőnél) is bizalommal nyitni. Ha pszichológiai szempontokat is figyelembe veszünk a lakberendezésben - ismerve a gyermeki lét fontos fejlődéspszichológiai vonatkozásait -, gyermekünk nagyobb biztonságot fog érezni otthonában, és bizonyos problémákat szülőként könnyebben elkerülhetünk vagy megoldhatunk.

Laky J. Eszter

Képek forrása

Kapcsolódó cikkek:

Biztonságos környék

Weboldalunk cookie-kat használ.

Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. Információ

Rendben

Mik azok a cookiek?

A süti (eredeti nevén “cookie”) egy olyan kis adatcsomag, amit az internetes szolgáltatások a böngészőben tárolnak el. Ez rengeteg webes szolgáltatás működéséhez elengedhetetlen technológia, amit 1995 óta minden jelentősebb böngésző támogat.

Miért jók nekem?

Számtalan internetes szolgáltatás használata múlik a sütiken. Ennek segítségével tud például bejelentkezni vagy éppen személyre szabott tartalmat elérni a neten.

Copyright © 2012 - 2015
Tuti Szoba. Minden jog fenntartva.

Kapcsolat ÁSZF Adatvédelem