régi házKisgyermekként, amikor dédszüleimhez elmentünk látogatóba, ők mindig ugyanazon a széken ültek, és ugyanabban a pohárban hozták a vizet, ha szomjasak voltak. Nagypapámnak volt kedvenc villája, kanala és kése, hamar megtanultuk, hogy terítésnél neki mindig azt kell odakészítenünk.  Volt saját fotelja, ahonnan látta, kik tartanak épp hazafelé a munkából, de a Panoráma, vagy Ablak műsorát is kényelmesen nézhette belőle, ha tévézett. Megmondom őszintén, gyermekként nem értettem, minek ez a felhajtás holmi evőeszközökkel, és fotelekkel. Ma már tudom…


Ahogyan idősödünk, egyre fontosabbá válnak életünkben a szokások, a rutinok, a kapaszkodók. Az idős embereket a legkisebb változások is kizökkenthetik a megszokottból. Márpedig számukra a megszokottság biztonságot is jelent. Így lesz egyensúly az életükben.

A külvilág változásaival is nehezen tudnak lépést tartani, de amíg otthonukban megvan a kellemes, igényükhöz, kívánságaikhoz alkalmazkodó állandóság, addig képesek a külső ingerekkel boldogulni. Mert van hová visszabújni. Van kapaszkodó. Az otthon a legerősebb kapaszkodója lehet az idős embereknek.

A napi rutinokhoz való ragaszkodás valahol a jövőt is erősíti bennük: tegnap is így tettük meg, ma is így tesszük, és holnap is pont így fogjuk tenni. Lesz holnap, lennie kell, mert ez az élet rendje: hogy tesszük a dolgunkat, ahogyan szoktuk. Ma, és holnap, és holnapután is.

Tárgyaikhoz, életterükhöz sokkal erősebben kötődnek, mint fiatalabb korban. Kötődnek a legapróbb dolgokhoz is, függetlenül attól, hogy használják-e vagy sem. Ezt az összhangot, az ember és környezete között nem szabad megbolygatni. Nem szabad tárgyaikat odébb pakolni, vagy bármit is megváltoztatni.

A megszokott tárgyak, szobák, a megállított idő a lakásban kicsit valóban lelassítja az idő múlását. Idős korban már a változás nem mindig pozitív élmény. Annál az időt megállítani – akár környezetünkben is – sokkal biztonságosabb.

A tárgyak, helyek, idős korban otthonunkban szimbólumokká válnak. A kredenc, amit még beköltözéskor vettünk, a hálószoba megvetett, keményített paplanjaival, vagy a kis sámli, amin a papa szokta elszívni a cigarettáját, minden jelentést hordoz. Ezek nem csak bútorok. Élettörténet ivódott beléjük. Az egész háznak szelleme van, lelke.

Sajnos, sok esetben az öregkorral egyedüllét is jár. Az egyedül élő embernek környezete és szokásai lesznek a társai. Nagymamám gyakran beszél „magában”, kommentálja, éppen mit készít, hova megy. Társalog, segíti a magányt elűzni.

Legyünk társai az idős embereknek, nekünk az legyen szokásunk, hogy benézünk Hozzájuk! Örülni fognak.

„Látom, milyen fényes a réz
a régi küszöbön,
az esküvői képeken
előbukik a könny.”
(Részlet, Gyurkovics Tibor: A ház című verséből)

Laky J. Eszter

kép forrása: http://filterforge.com/gallery/6.html

 

És egy nagyon sok mondanivalóval fűszerezett, elgondolkodtató animációs film:

 

 

 

Weboldalunk cookie-kat használ.

Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. Információ

Rendben

Mik azok a cookiek?

A süti (eredeti nevén “cookie”) egy olyan kis adatcsomag, amit az internetes szolgáltatások a böngészőben tárolnak el. Ez rengeteg webes szolgáltatás működéséhez elengedhetetlen technológia, amit 1995 óta minden jelentősebb böngésző támogat.

Miért jók nekem?

Számtalan internetes szolgáltatás használata múlik a sütiken. Ennek segítségével tud például bejelentkezni vagy éppen személyre szabott tartalmat elérni a neten.

Copyright © 2012 - 2015
Tuti Szoba. Minden jog fenntartva.

Kapcsolat ÁSZF Adatvédelem