Már nem csak ingyombingyom év eleji játék és beszélgetés, esetleg ismétlés van, hanem megkezdődik a tanulás, a gyakorlás, a házi feladatokkal való megküzdés az iskolákban – és otthon is. Sok esetben a legnagyobb gondunk, nekünk, szülőknek, hogy nagy iskolásunk le sem szeretne ülni, hogy tanuljon. Nincs kedve nekiállni a feladatoknak – a házi feladatok mennyiségétől és tartalmától függetlenül. Mit tegyünk?

 

Ha a tanulószoba, vagy tanulósarok kedves gyermekünk számára, akkor szívesebben fog tanulni. Alakítsunk ki olyan tanulószobát, ahová szívesen helyezkedik el, ahol szívesen tölti tanuló- és szabadidejét is! Lássunk néhány tanácsot, ahol a lakberendezés kiegészül egy kis pszichológiával és pedagógiával is!

1.Együtt válasszunk! – Mindegy, mennyit tudunk szánni az íróasztal, könyvszekrény, szék megvásárlására, de adott keretből közösen válasszunk! Mutassunk leendő iskolásunknak több lehetőséget, és kérdezzük meg őt, hogy melyiket szeretné. A saját maga által választott íróasztalhoz sokkal szívesebben fog leülni. Ez a „kisebb” tárgyakra is érvényes: ceruzatartóra, lámpára, órarendre, még a könyvek csomagolópapírjára is! Ha az iskolában úgy veszi elő, hogy a padtársának tündéres papírba csomagolták a füzeteit, neki pedig csak nylon-borítója van, akkor elszomorodik, és a társa tündérkéire fog figyelni, nem a tanító nénire. A sima csomagolópapírt is lehet díszíteni, házilag. Egy csomag színes papír nem nagy összeg, és vidám lepkéket, virágokat, szíveket készíthetünk és ragaszthatunk a sima csomagolóra belőlük. A tanító néni pedig majd megdicséri, mert neki jobban fog tetszeni a saját készítésű, mint a bolti tündéres. Nagy segítség a gyermeknek, ha a különböző tantárgyakat másként csomagoljuk. Nincs kellemetlenebb, mint amikor a gyermek az ötödik füzetet húzza elő, és még mindig nem a fogalmazás füzet van a kezében, amit keresett. Jelöljük matricával, vagy kis ragasztott képekkel, ha egyszínűre csomagoltuk őket, az is segítséget jelenthet. Ceruzatartót, órarendet is lehet házilag készíteni, a gyermek pedig örül, hogy a nyár végén vidáman hangolódhat rá az iskolakezdésre.


2.Legyen kényelmes! – Ha az asztal magas, a szék alacsony, és billeg, akkor ne csodálkozzunk, hogy nem szívesen veszi birtokba gyermekünk a tanulóhelyét! –és nyilván a gerincének sem mindegy, hogyan kell ülnie, míg elkészül a lecke. Nagyon fontos, hogy amikor leül, minden az életkorához, testarányaihoz alkalmazkodjon. Sajnos, láttam mindkét végletre példát: egyik ismerősömnél már a három éves gyermeket is nagy íróasztalhoz ültették, de sajnos olyan is van, amikor a felső tagozatos diák görnyed a pici asztal fölé. Az asztalnak nem csak a magassága a fontos, hanem legyen megfelelő hosszúságú és szélességű asztallapja is! Főleg a piciknél fontos, hogy amikor egyszerre kell betűtáblát, munkafüzetet használni, vagy könyvet és kisfüzetet, később könyvet, füzetet, atlaszt, akkor ezek elférjenek. Elveszi a kedvét, és a figyelmét sem tudja fenntartani, ha ide-oda kell rakosgatni ezeket a taneszközöket, hogy éppen azt lássa, amire szüksége van. És mondjuk térképhasználatnál, vagy biológiai albumnál esetleg egyszerre több könyvet is kell nézni.

3. Legyen rend! – Rendetlen asztalon nem lehet tanulni. Kezdetektől igyekezzünk rendhez szoktatni a kisiskolás gyermekünket. Üljünk mellé egy székre, és alakítsunk ki rutint. Baloldalra elővesszük az összes könyvet, és tantárgyanként haladunk. Ami elkészült, átkerül a jobboldalra. Így nem marad el egy házi feladat sem, és rend marad az asztalon. Amire már nincs szükség, azt mindig tegye el. A tanulás végén ki lehet hegyezni a ceruzákat, az órarendnek megfelelően el lehet pakolni a táskába.

4.Szemléltessünk mindent! – A legnagyobb kincsnek tartom a tanulás segítésében! Biztosan mindenhol meg lehet oldani, a gyermek székével szemben levő falon, parafatáblán, vagy táblafestékkel lekent falrészen, (vagy mágnestáblán, hungarocelltáblán) azt, hogy az aktuális ismeretek megjelenjenek. Amit gyakran látunk, azt könnyebben megjegyezzük. Legyen szem előtt a szorzótábla, akkor is, ha éppen nem matekozunk, vagy a vers versszakai, amit meg kell tanulni. Az évszámokat, amiből röpdolgozat lesz, lehet időszalagon elhelyezgetni. Már kicsiknél is lehet azt játszani, hogy azt a betűt, amit már ismer, azt kiragasztjuk, esetleg rajzolunk mellé olyan szavakat, amiben halljuk a betűhöz tartozó hangot. De az angol nyelvet, németet is könnyebben tanulja, ha a szó, amit gyakorolni kell, kikerül a falra. Még jobb, ha adott tárgy neve egyből a tárgyra kerül. A magyar nyelv helyesírásában vannak minden gyermek számára „mumusok”: ezeket is érdemes kiírni, hogy gyermekünk lássa, tanulja – észrevétlenül. Legyen földgömb, világtérkép a tanuláshoz, még játéknak is jó szórakozás a térképen való böngészés: Keresd meg! Ki találja meg előbb? Mik a szomszédai? Minél több csatornán, minél érdekesebben érkeznek gyermekünkhöz az információk, annál könnyebben jegyzi meg, ráadásul megtanul tanulni is. Alkalmazzuk ezeket a pszichológiai és pedagógiai praktikákat!

5.Legyen barátságos! – Ne legyenek játékok, vagy ami eltereli a figyelmet, de mégis legyen kedves, barátságos, „hívogató” a tanulósarok! Egy kedves székpárna, napocskás órarend, katicabogaras ceruzatartó, vidám mágnesek a mágnestáblán mind motiváló tényezők lehetnek. Ha üres, mogorva, rideg a tanulórész a gyerekszobában, akkor ne csodálkozzunk, ha a tanuláshoz, mint tevékenységhez is ezt társítja gyermekünk! Vidámságot, derűt társítsunk, hiszen lehet jókedvvel is tanulni!

6.Tegyük ki, amire büszkék vagyunk! – Legyen a tanulósarok környékén elhelyezve az emléklap, oklevél, érem, amiket az iskolában kap. Legyünk otthon is büszkék mindenre, amit gyermekünk elér, mindegy hogy sportteljesítményért, szorgalmáért, vagy versenyen elért helyezésért kapja a jutalmat.

7.Nyugalmas, csendes, zavartalan kuckót! – Természetesnek kellene lennie, mégsem mindenhol az, hogy a gyermek tanulóhelye legyen minden zavaró tényezőtől távol kialakítva. Ha szeme sarkából azt látja, hogy a tesó rámol, anya tévézik, apa hangosan telefonál, akkor szinte lehetetlen odafigyelni a leckére. Előbb-utóbb feladja, és egy idő után már neki sem fog állni, mert kudarcként éli meg, hogy nem tud figyelni, koncentrálni.

Bár a gyermeknek az iskolában feladatai, kötelességei vannak, melyekre szeretjük otthon is figyelmeztetni, azért az elsődleges tevékenysége még sokáig a játék marad. Ne akarjunk túl komoly tanulószobát berendezni, ami számára idegen helyzetet, hozzá nem illő környezetet mutat! Inkább a szemléleten változtassunk: a tanulás legyen az új ismeretekkel való játékos foglalkozás, a tanulósarok pedig az izgalmas feladatok birodalma!

Használják bátran az otthoni lakberendezésben a pszichológiai és pedagógiai ismereteket is!


Laky J. Eszter

Weboldalunk cookie-kat használ.

Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. Információ

Rendben

Mik azok a cookiek?

A süti (eredeti nevén “cookie”) egy olyan kis adatcsomag, amit az internetes szolgáltatások a böngészőben tárolnak el. Ez rengeteg webes szolgáltatás működéséhez elengedhetetlen technológia, amit 1995 óta minden jelentősebb böngésző támogat.

Miért jók nekem?

Számtalan internetes szolgáltatás használata múlik a sütiken. Ennek segítségével tud például bejelentkezni vagy éppen személyre szabott tartalmat elérni a neten.

Copyright © 2012 - 2015
Tuti Szoba. Minden jog fenntartva.

Kapcsolat ÁSZF Adatvédelem